Bár az őrző-védőhöz tartozik, szerintem elsősorban fegyelmező gyakorlat, amikor tanítjuk, játékossan minél előbb, annál jobb. Hat fűrkésző van a pályákon, egyes vizsgán kettőt, kettes vizsgán négyet, hármas vizsgán mind a hatot le kell fűrkészni. Leírom én hogy csináltam, de ahány ház, annyi szokás.
Ha
van segítségem, akkor megkérem fogja meg a kutyát, elmegyek a bújóhoz ,
megmutatom a labdát a kutyának , játszok a labdával és amikor már
izgatott, leteszem a bujó mögé középre, visszaszaladok a kutyához ,
feltuningolom és fűrkész vezényszóval elengedem. Ja, elejében két-három
lépés a távolság, a kutya és a bújó között, majd fokozatossan növeljük a
távolságot. Ahogy elindult a kutya, már spurizok is utánna és
biztatom, amint felkapta a labdát már át is lépek a túloldalra, mutatom a
másik labdát és már hívom is és kapja a labdát.
Ha már tudom nővelni
a távolságot és szabályosan lefűrkészik egyet, akkor kezdem el két
palánkra fűrkésztetni úgyanígy, majd háromra-négyre-ötre-hatra. Ha
nincs segítség az sem probléma, akkor lefektetem a kutyát, kihelyezem a
labdát és visszamegyek a kutyához, felültetem és úgy küldöm el
fűrkészni.
Ha mind a hat palánkot lefűrkészi a kutya-ami több hónapos
munka nem tagadom, azért is kell korán elkezdeni , akkor kezdek el
variálni. Hat palánknál, hat labdával dolgozom mint egy zsonglőr. Kihelyezem
a hat labdát , elindítom a kutyát-fűrkész jobbra illetve balra a
vezényszó-elszalad a kutya, behozza az első labdát, aztán küldöm a
másodikért és így tovább.
Ja és innen jön még a java. Azt hinné az ember fia, hogy innen már
könnyű, de itt kell elkezdeni variálni a labdákkal , hogy mikor
jutalmazok és mikor nem , mert el kell jutnom odáig, hogy labda nélkül
egy luftra lefűrkésze mind a hatot. Elkezdem csökkenteni a labdákat,
egyik-másik bújónál nem teszem ki, csak úgy csinálok, mintha letenném a
labdát.Fűrkészi a kutya a bújókat, hopp az egyiknél nincs labda, befékez
a kutya, elkezdené keresni a labdát, de nem hagyom máris előveszek a
zsebemből egyet és hívom is vele, hozzám, na, erre minden gond nélkül
odaszalad, játszok vele egy kicsit és már küldöm is fűrkészni. Mindig más palánkoknál hagyok ki labdát, ne agyaljon a kutya, nem tudja mikor van és mikor nincs. Amikor már nem probléma, ha valahol nincs labda, a következő szakaszba lépünk.
Nem hat palánkra fűrkészek, csak kettőre-miért pont kettőre.
Egyet
simán megcsinál bármikor labda nélkül is, mert behívásnál mindig
jutalmazom, de most kettők akarok összekötni úgy, hogy csak a legvégén
lesz labda. Felállunk a fűrkészőkhőz , indítom, fűrkész jobbra-szalad
a kutya, megkerüli- hozzám -ahogy a közelembe ér kicsit csodálkozik,
hogy nincs labda, de már küldöm is-fürkész balra-már megy is, ha
véletlen megtorpan, mondom megint fűrkész balra és ha kell szaladok is
vele. Ahogy megkerülli a második fűrkészőt is már veszem elő a labdát és hozzámra kapja is. Na,
ez egy forduló pont, mert itt ha megérti a kutya a gyakorlatot, nagyon
gyorsan le lehet vele fűrkésztetni a hat palánkot labda nélkül is. De, mint minden gyakorlásnál, mindig kap labdát, csak sosem tudja előre, hogy melyik fűrkészőnél. Ha nincs segéd egyik bújónál sem, nem szokott probléma lenni, mert nincs elvonó inger.
Akkor
jön az újabb türelemjáték, ha a segéd beáll a bújóba és a kutya nem
akar fűrkészni, hanem le akarja vágni az utat, kvázi beszaladni segédet
ugatni.Ekkor kerül elő a hosszú póráz. Újból két palánkról indulunk az
egyiket csak meg kell kerülni, a másikban ott a segéd. Amelyiket meg
kell kerülni, ahhoz közel állunk és fűrkész jobbra vezényszóra elindítom
a kutyát-na tutkóra már csapja is le kutya az útvonalat, hosszúval
megrántom és fűrkész vezénszóval magam is elszaladok a bújóig ,
megkerültetem a kutyával , behívom magamhoz hozzám és ha szépen beült
előttem! akkor küldöm be oda, ahhoz a bújóhoz, ahol a segéd van. Ez
nagyon türelem játék-sokszor kell megismételni és nővelni a távolságot,
mígnem lekerülhet a kutyáról a hosszúpóráz és elérjük a megfelelő
indítási távolságot. Ez volt az egyes vizsga fűrkészése.
Négy palánkra fűrkészés- újból hosszúpóráz és egy kis csel, harapópárna a hónom alatt. Írtó
nagy csábítás a kutyának, hogy lecsapja a fűrkészőhöz vezető utakat,
főleg annál a palánknál ami a segéd oldalán van közvetlen, ezért amikor
elindítom a kutyát fűrkészni, nagy segítség, ha nem csak a pórázzal
rángatom vissza, ha muszáj, hanem elindítom a kutyát fűrkész, ha kell
használom a hosszút és amikor a fűrkészőnél megkerüli a kutya és látszik
rajta, hogy már húzna is a segédhez, megmutatom a harapópárnát, ráhívom
a kutyát megpörgetem-húúú ilyenkor irtó nagyokat szokott fogni Artúr,
jól meg kell állnom a lábamon.Majd mehet újra tovább a többi fűrkészés,
hasonlóan. Kell a harapópárna, az átmenethez, a fogással
lehigasztani, tiszta fejjel a kutya is megérti, mit akarok tőle-attól
hogy ott a segéd, ugyanúgy kell fűrkészni, mintha nem lenne?
Hat palánkra teljesen ugyanúgy tanítom a fűrkészést mint négyre.
>
