Az előreküldést két labdával tanítjuk. A társam megfogja a kutyát és én előreszaladok, oda, ahova a labdát ki szeretném tenni. Megmutatom a labdát , felpörgetem vele a kutyát, hogy gyors legyen, leteszem a labdát és visszaszaladok a kutyához. Ott még felpörgetem a kutyát, mutatom neki az irányt, hogy megszokja a kézjelet és mondogatom-előre, előre. Aztán elengedem, hadd menjen. A tanítás legelején, ahogy a kutya felkapja a labdát, már a másik labdát mutatom neki és hívom vissza, ahogy visszaért megkapja a másik labdát jutalmul.
Amikor már tudja a kutya, hogy hová kell kimennie, akkor a következő lépés az, hogy a labdánál befektetem a kutyát. Úgy tanítom, hogy egészen közelről 4-5 lépésről küldöm előre , ahogy odaért a labdához lefektetem.Utána rögtön behívom és kapja a másik labdát jutalmul. Ha ezt szépen megcsinálja, akkor növelem a távolságot, mindig egy kicsit messzebbről fektetem. Van ,aki úgy tanítja, hogy szalad a kutya után és úgy fekteti közelről. Én az előző módszert jobban szeretem, mert vizsgán versenyen is állnom kell , nem mehetek utána.
Ha egy megszokott pályán tudja a kutya az előreküldést, akkor idegen területen is gyakorolni kell vele. És a madzagos labdát át lehet cserélni , nagyobb labdára, harapópárnára-ez attól is függ, mit szeret a kutya. Eleinte a madzagos labda azért jó, mert az nagyon szereti a kutya és szívesen szalad érte, hátránya, hogy kicsi, nem látszik ki a fűből és keresgéli a kutya.
Én is próbálgattam több mindent, jelen pillanatban egy közepes méretű vart, műbőr fekete-fehér labdát használok. Ki kell próbálni, nem mindent szeret a kutya egyformán.Az a lényeg, hogy gyorsan és örömmel szaladjon ki a kutya érte.
Vizsgán ez a gyakorlat úgy néz ki, alapállásból indulok, bal lábam mellett ül a kutya, 10-15 lépés után megállok kiadom az előre vezényszót, a kutya előreszalad és a bíró intésére feküdj vezényszóval lefektetem.
>
