Sok olyan levelet kapok, amelyben az érdeklődők azt kérdezik, hogyan néz ki egy kiképzés és ugye nem nekik kell a kutyával foglalkozni?
Hogyan néz ki egy kiképzés?
Alapesetben: a kutyaiskolában történő kiképzésnek, minden iskolában ugyanaz a menete.A kezdő tulajdonos alapfelszerelése :egy jó erős bőrpóráz, egysoros fojtó nyakörv, egy jó erős börnyakörv; jutalomfalat és kitartás.(Ja, a kutya se maradjon otthon).És ez sajnos nem vicc, mert vannak emberek, akik mindig készülnek hozzánk, de valahogy soha nem jön össze, heteken át csak kérdezgetik mit és hogy kell csinálni és mikor vagyunk kint; csak most ezen a héten nem jó, meg a jővőhéten sem és így sajnos nem találkozunk a kutyapályán.
Na szóval: 18 órakor kezdődik a kiképzés, előtte érdemes egy negyedórával kiérni, hagy játszanak a kutyák egy kicsit és le is mozogják magukat.Csoporos fegyelmező gyakorlatokkal kezdünk, ahol bizony a gazdának kell a kutyával együtt dolgoznia.És a viccet félretéve, azért a gazdának, mert a kutya annak fogad szót aki foglalkozik vele.És bár a fegyelmező alatt a kutya tanul, de a gazdának is tanulnia kell, mi a vezényszó, mikor mit csináljak vele, mi az a hozzám, lábhoz, igazodj, hogyan tanítom.Tulajdonképpen én nem is a kutyát tanítom, hanem a gazdáját, hogy ha otthon gyakorol vele, az egyedül is menjen.
A csoportos gyakorlatok végeztével rövid pihenő után következik az őrző-védő.Kezdő kutyáknak körhergeléssel, amikor a gazdák kutyáikkal egy kört alakítanak ki és a többi itt viszont tényleg a segéd dolga. Haladó kutyákkal már egyénileg foglalkozunk.Ők már nem állnak be a csoportba.
Létezik olyan, hogy egyéni képzés, ahol a kutyákkal tényleg mi foglalkozunk, de azt tudni kell, hogy olyankor a kutya csak nekünk fogad szót. És ha kész van a kutya, a gazdája akkor se ússza meg, hogy ne jöjjön velünk gyakorolni. A kutyát szó szerint át kell szoktatni a gazdájához. A gazdának meg kell tanulni vele bánni és bizony szinten is kell tartania.Mert a KUTYA nem felejt el semmit, de azt igen gyorsan kitapasztalja, hogy kinek nem kell szót fogadnia következmények nélkül.
Sok olyan kutyát képeztem amelyikkel hónapokon át nem találkozom és az első alkalommal is úgy dolgozik nekem mint az álom, a gazdái meg el vannak hülve: nekik már le se akar ülni, nemhogy a többit is csinálja!És amikor megkérdezem mikor gyakoroltak vele utoljára:izééééééééé hát izéééééééé, meg ecet.
Sajnos, vagy nem sajnos és tulajdonképpen ez a szépsége is : a kutyával foglalkozni kell. Nem tv és nincs hozzá távirányító.
De ez ne szegje senkinek a kedvét, mert amikor elkezdünk a kutyával foglalkozni megszünik a külvilág, elfelejtjük a gondokat-bajokat és nem számít, hogy az egy 20 cm-es kutya vagy egy 1 m-es áááállat! TÖBBET ÉR MINT EGY PSZICHOLÓGUS!!!
|